Ne szadizz már! – őszintén a bántalmazásról

A megfélemlítés, gyötrés, szekálás, megalázás a bántalmazás különféle formái, melyeket a szakirodalom az angol bullying szóval ír le. A Wikipedia definíciója: „A megfélemlítés ismétlődő agresszív magatartás, melynek célja a másik ember szándékos bántalmazása (fizikai vagy mentális formában).” Gyakran jelenik meg kortárs kapcsolatokban (pl. iskola, lakóhelyi közösség), vagy munkahelyeken. A bullying fogalomkörébe tartozik a közvetlen és a közvetett megfélemlítés: pl. csúfolódás, sértegetés, hajhúzás, karmolás, komolyabb fizikai sérülés okozása és a kényszerítés. Közvetett formája a társas helyzetekből, csoportokból való kizárás. Az áldozatok komoly szorongást élnek át, számos fiatalkori öngyilkosság hátterében ki nem beszélt, felszínre nem hozott bántalmazás áll. A költözések, iskolaváltások esetében is sokszor a bántalmazás áll ki nem mondott okként. A gyerekek eddig a fizikai térben szenvedtek el zaklatást, ami most már kiterjed a virtuális felületekre is, azaz haza is viszi magával a gondot a diák. Új kihívások előtt áll tehát a segítő szakma mind a probléma felismerése, mind megoldása terén. Figyeljünk az apróbb jelekre is!